A szív ritmusos percenkénti összehúzódását a pulzusszámmal jellemezzük. Nyugalmi állapotban átlagosan a felnőtt szív percenként hetvenkétszer dobban. Mikor megszületünk száznegyvenszer, egy évesen 120-szor, 7 éves korban 90-szer, 12 évesen szívünk percenként nyolcvanszor dobban. Természetesen sok tényező befolyásolja a pulzusszám értékét (környezeti hőmérséklet, folyadékhiány, stressz, testhelyzet, napszak, étel, ital, gyógyszerek, betegségek, testedzés) Maradjunk a sportolónál, minél edzettebbek vagyunk, annál alacsonyabb a nyugalmi pulzusszám, az ébredéskor mért érték. Mivel a szív munkája az edzettséggel gazdaságosabbá válik, több vért tud egy összehúzódás alatt a keringésbe juttatni. (például egy 15 éves hosszútávfutónak nyugalmi pulzusa négy év alatt 53-ról 42/percre tud csökkenni). Ez a jelenség összefüggésben áll az edzéshatásra kialakuló a vegetatív idegrendszer úgynevezett paraszimpatikus tónusfokozódásával. Az edzések intenzitásának megválasztásakor segítséget nyújt a pulzusszám ismerete, melyet különböző sebességek mellett mérünk, valamint a maximális pulzus. Ez utóbbit úgy számítjuk, hogy 220-ból kivonjuk az életkort. Ebben a tartományban szervezetünk maximális terhelés alatt van, melyet néhány másodpercig tud elviselni.
Az ébredéskor mért pulzusérték rendkívüli jelentőségű, mivel ennek folyamatos monitorozásával megállapítható, hogy a sportoló teljesen ki tudta-e magát pihenni, vagy sem. Így elkerülhetővé válik a túledzettség. Miről is van szó? Az élsportoló szervezete a hosszú évek sora alatt elvégzett mennyiségi (állóképességi) tréningekre alkalmazkodással válaszol. Ahogyan a fentiekben fogalmaztuk, a szív nagyobb erővel képes összehúzódni és több vért tud egyszerre a keringésbe küldeni. Nyugalomban a percenkénti szív-összehúzódások száma lecsökken. Azonban, ha stresszhelyzet éri az egyént, akkor a hormonális változások (adrenalin) hatására a szívműködés felgyorsul. Gondoljunk arra, hogy mi történik, ha egy éjszakán át nem tudunk aludni. Másnap fáradtan ébredünk és jóval nagyobb feszültség lesz úrrá rajtunk, mint általában. Ha ekkor megmérnénk a pulzusszámot, biztosan meglepődnénk, mert lehet, hogy sokkal szaporábban verne szívünk, mint általában. A tartós edzéshatás is komoly stresszhelyzetet teremt, melynek során az adrenalin és noradrenalin hormonszintek megemelkednek, így a pulzus is szaporább, mint nyugalomban. Ha reggel az átlagosnál szaporább a szívfrekvencia, vagyis magasabb a pulzusszám, úgy fennáll a veszélye annak, hogy a szervezet nem tudta magát kellően kipihenni. Ilyenkor aznap csökkenteni kell az edzésintenzitást, a mennyiséget a túledzettség elkerülése érdekében. Az élsportban elengedhetetlen az ébredési pulzus megmérése és annak mindennapos regisztrálása!
Nem csak az ébredési pulzusnak, hanem a terhelés során mért pulzusszám változásnak, valamint a restitúcióban (terhelés után közvetlenül) mért szívfrekvencia csökkenés ütemének ismeretére is szükség van. Ha a terhelés alatt a sportoló nem jut el a maximális pulzusértékhez a terhelés maximumában sem, illetve, ha a terhelést követő első perc végén kevesebb, mint 25 ütéssel csökken csak a pulzusszám, akkor nagy a baj, mert majdnem biztos, hogy túledzettséggel, lappangó betegséggel vagy rejtett szívbetegséggel állunk szemben. Ilyen esetekben mindenképp szükséges az orvosi kivizsgálás. Ha semmilyen szervi betegség nem mutatható ki, akkor az effektív regenerációra kell mind jobban törekedni. Sajnos a nem megfelelő regeneráció a hirtelen szívhalál kialakulásának rizikóját megsokszorozhatja.
A vérnyomás fiatal felnőtt korban a nagyartériákban 120 Hgmm csúcsértékig emelkedik nyugalomban. A csúcsértéket szisztolés vérnyomás értéknek nevezzük, mely akkor keletkezik, amikor a szív kamrái összehúzódnak és kipumpálják a vért a perifériás erekbe. Az erekben mért legkisebb vérnyomás a diasztolés nyomás, mely nyugalomban 80 Hgmm. Ekkor a szív telítődik vérrel. Mi történik edzések alkalmával? Állóképességi munkában a szívritmus rendkívül szaporává válik, a terhelés maximumában akár 200 Hgmm-re is emelkedhet a szisztolés nyomás, azonban a perifériás ellenállás rendkívül lecsökken, ezért sokszor mérhetetlenül alacsony diasztolés értéket kapunk (sokszor 0 Hgmm). A szisztolés és diasztolés nyomás közötti különbség jelentősen megnő, melyet az orvostudományban vérnyomás amplitúdó kiszélesedésnek – pulzusnyomás növekedésnek – neveznek. Nyugalomban azonban az edzett szív az úgynevezett paraszimpatikus tónusfokozódás hatására lassabban ver, a vérnyomás 120/80 Hgmm. Ha a nyugalmi vérnyomásérték magasabb az átlagértéknél, akkor felmerül a túledzettség, vagyis a megfelelő regeneráció hiányának lehetősége.
EGYÉP POSZTOK
TÁPANYAGHIÁNY AZ UTÁNPÓTLÁS SPORTOLÓKNÁL
A SPORT CSATÁJA A KÉPERNYŐK ELLEN
SZÍVZÖREJEK ÉS SPORT