A COVID-19 világjárvány számos hatása közül az egyik az, hogy a fiatal sportolóknak rugalmasabbá kellett válniuk. Bármennyire is szeretnénk megvédeni a gyerekeket a törölt szezonok, a bezárások és a karantén kemény valóságától, a világjárvány során minden gyermek átélt valamilyen veszteséget és nehézséget. Ezeket a nehéz helyzeteket tanulási lehetőségként is felhasználhatjuk, ezzel segíthetünk gyermekeinknek, sportolóinknak jobban felkészülni a későbbi életük során adódó elkerülhetetlen kihívásokra, a lelki ellenállóképesség készségének kialakulásában.
Ez egy készség, mivel az ellenállóképesség nem csak egyszerűen egy jellemvonás. Ápolni és fejleszteni lehet. Mi az az öt módszer, amellyel a sportszülők és az edzők fejleszthetik gyermekeik, sportolóik rugalmasságát?
Kapcsolatok építése
Az erős kapcsolatok erősítik a rezilienciát, a lelki ellenállóképesség készségét, mert csökkentik az ember elszigeteltségérzését. A kapcsolatok ápolása lehet olyan egyszerű, mint például minden edzést egy kérdéssel kezdeni, legyen az egy sportágspecifikus kérdés az aznapi edzés céljairól, vagy egy egyszerűbb érdeklődés, mint például az, hogy mi volt utolsó nasi, amit mindenki készített magának.
Az is megtehető, hogy a sportolók olyan, edzésekként más dolgok alapján osztódnak csoportokra edzés alatt, mint például a zokni színe! Így elkezdik látni, mi a közös bennük. Ezután alakítsuk át ezt egy olyan gyakorlattá, amely javítja a csapatdinamikát, a csapat minden egyes tagja tegyen fel egy kérdést a csoportnak valamilyen, a sportággal kapcsolatos dologról, például arról, hogyan lehet javítani az indulócsel hatékonyságát. A tanácskérés segít erős kapcsolatokat kiépíteni a csapattársak között, és megmutatja, hogy még a csapat „sztárjátékosának” is vannak olyan dolgai, amelyeken javítani szeretne.
A kellemetlenségek kezelése
Senki sem fejlődik, ha tartósan kényelmesen érzi magát. A kényelmetlenségek kezelése kulcsfontosságú képesség ahhoz, hogy a sportoló rugalmasabbá váljon, mert ha nem tudja kezelni a kényelmetlenséget, akkor nem tudja végig járni a változás megtapasztalásához és a célok eléréséhez szükséges lépéseket. Megreked!
Edzőként úgy tud fejlődni ezen a téren, ha egy lépést hátrébb lép, és megengedi a gyermekeinek, hogy megbirkózzanak a kellemetlenséggel. Még mindig mutathat empátiát – senki sem szeret felesleges köröket futni, de ne hagyja, hogy a sportolók kihagyják a nehéz dolgokat. Ezt csapatmegbeszéléssé is alakítható: kérdezze meg a sportolókat, hogyan tudnak segíteni a csapattársaknak a kellemetlenségek kezelésében? Hogyan tudnak segíteni a csapattársaknak, amikor a pálya szélén ülnek, vagy nem tudnak versenyezni? Hogyan tudnak segíteni, ha egy csapattársuk szégyelli a teljesítményét?
Amikor adódik egy helyzet nehéz a csapat számára, a kellemetlen érzések kezelésének része, hogy az emberek kifejezhetik érzéseiket. Ha például a csapatnak valamilyen okból köröket kell futnia, azt lehet mondani nekik, hogy 60 másodpercük van arra, hogy olyan hangosan panaszkodjanak emiatt, amilyen hangosan csak akarnak, és utána túl kell lépniük rajta. És e 60 másodperc után mindannyiuknak találniuk kell egy pozitívumot a helyzetben – még akkor is, ha ez a pozitívum csak az, hogy együtt szenvednek.
Célok kijelölése
Az ellenállóképesség kialakításához javasolt, hogy a csapat minden tagja először határozza meg, hogy „miért” sportol. Szándékosan arra kell összpontosítani, hogy minden tevékenységnek célja van. A célok lehetnek apró, napi célkitűzések is. Minden edzést kezdhetünk azzal, hogy meghatározzuk az aznapi célokat, és azt, hogy ezek az edzéscélok végül hogyan fognak a későbbiekben segíteni a nagyobb célok elérésében. Ez segít a sportolóknak abban, hogy folyamatosan visszatérjenek a „miért” sportolok kérdéséhez, és segíthet nekik átvészelni a nehéz edzéseket, mert jó – és megfogalmazott – okuk van rá, hogy ezt tegyék.
A lehetőségek feltérképezése
Sajnos mindannyian hajlamosak vagyunk arra, hogy az első megoldást válasszuk egy problémára, ami eszünkbe jut. Általában nem sorolunk fel egy csomó lehetőséget, mielőtt eldöntjük, mit fogunk tenni. Rugalmasnak lenni azt jelenti, hogy megállunk, és végig gondoljuk az összes lehetőséget és lehetséges kimenetet. Így, ha az egyik lehetőség kudarcot vall, tudjuk, hogy vannak alternatíváink, amelyeket legközelebb kipróbálhatunk – ez megkönnyíti a kitartást vagy a rugalmasságot.
Edzőként, amikor csak lehetséges, hagyja, hogy a csapata közösen dolgozzon a különböző lehetőségek meghatározásán, legyen szó akár a játéknapra vonatkozó felkészülési terv elkészítéséről, akár arról, hogy milyen gyakorlatokat végezzenek az edzésen. Egy mérkőzés után pedig azonosítsa a számba vehető lehetőségeket, amelyeket a javulás érdekében megtehet.
Cselekvés
Bár a lehetőségek átgondolása meghatározóan fontos, a cselekvés a rugalmasság gyakorlásának utolsó, kulcsfontosságú lépése. Sok fiatal sportoló megreked a lehetőségek sokaságában vagy a döntési bénultságban. Az ember nem lehet rugalmas, ha nem tud mozogni. Tehát ki kell választani valamit, és ki kell próbálni. Lehet, hogy nem működik, de aztán tovább lehet lépni a következő lehetőségre, így segítve a lelki ellenállóképesség kifejlődését.
Az edzők megkönnyíthetik a cselekvést azzal, hogy döntési helyzetbe hozzák a sportolókat. Győződjön meg róla, hogy a csapat minden sportolója feladata a cselekvések kiválasztása és vezetése, például a bemelegítéshez szükséges nyújtások kiválasztása, a gyakorlatok kiválasztása vagy a csapat vezetése a levezetés során. Fontos, hogy minden gyerek sorra kerüljön az ilyen döntések meghozatalában, és ne a csapat leghangosabb vagy legerősebb gyerekeire bízza azt.
EGYÉP POSZTOK
TÁPANYAGHIÁNY AZ UTÁNPÓTLÁS SPORTOLÓKNÁL
A SPORT CSATÁJA A KÉPERNYŐK ELLEN
SZÍVZÖREJEK ÉS SPORT