Mi is ez a nagy „generációzás” napjainkban? Miért beszélünk ennyit erről, miközben amióta világ a világ, mindig is voltak fiatalok és idősek, és mindig is láttunk eltérést a különböző életkorú emberek értékrendje, attitűdjei között. Első körben szögezzük le / a generációnak (szinte) semmi köze az életkorhoz, az életkornak pedig végképp semmi köze a generációhoz. A generációhoz való tartozás egy élménytartomány. Egy tapasztalati gyűjtemény. Vagyis, hogy mi mindent élt át valaki az élete során, és ezek milyen mértékben befolyásolják az életét (Steigervald, 2022).
Attól függően, hogy életünk első néhány éve során mit tapasztaltunk, befolyásolja azt, hogy hogyan fogunk viselkedni, élni, tanulni és dönteni az életünk további részében. Amire ugyanis kihatással vannak a generációs élmények, azok az emberi képességek. Ezekben figyelhetünk meg nagy változásokat az elmúlt évtizedekben, teljesen más képességeit használja a kommunikációban, motivációban a XX. században született edző (tanár, szülő), mint a XXI. században szocializálódott gyerek (sportoló, tanuló).
Nézzünk egy példát. A XX. század modern tanulást segítő eszköze volt az írásvetítő, amelyre az oktatók többsége feltette a szöveggel teleírt fóliát, amit a gyerekeknek le kellett másolniuk. Tulajdonképpen a táblára írást helyettesítette, és egyértelműen az írás-olvasás képességét erősítette továbbra is. Az edzők egy része ebben a gyerekkorban tanult meg tanulni, így az ő valóságuk az, hogy a tudásátadás alapja a „szöveg”. A XXI. században inkább digitális, vagy audiovizuális eszközöket használunk. Na de: a gondolkodás logikájának az alapja gyerekkorból jön, így sok esetben ezeken a modern PPT-ken ugyanaz a logika jelenik meg, mint anno az írásvetítőkön. A tanítás lényege ugyanaz a strukturált, mély megértés. Csak és kizárólag a platform változott meg.
További bejegyzések ...
A győzelem szerepe az utánpótlássportban
Tápanyaghiány az utánpótlás sportolóknál
A sport csatája a képernyők ellen